Név:Abbie Frewen
Kor: 16 év
Faj: Dampir
Elem:-
Tulajdonságok…
Külső: Nem igen magas, olyan átlagos lány. 170 magas lehet. Mielőtt viszont szintén a fejétől kezdeném. A haja fekete, egyenes. Ha még sem lenne az, akkor kivasalja, ami ritka. Szemei természetfelettien kékek, ezt az apjától örökölte. Arca tiszta anyja, nem csoda. Mind a két gyerek inkább rá ütött, ahoz képest, hogy ő volt a sima ember. Alakja nőies. Gerince egyenes ~mennyi időbe tartott beleverni ezt a fejébe~.  Ajkai teltek, gyönyörűen íveltek. Fogai teljesen fehérek. Testén belül erre a legbüszkébb. Vékony, nem a legizmosabb. Neki nem is kell annak lennie. Nem rondítja meg magát piercingekkel, tetoválásokkal. Szereti a fekete-fehér cuccokat, így inkább azokban jár. Nála a favorit a fehér trikó, fekete bőrdzsekivel s egy farmerrel, talán egy magassarkúval. Nem lehet őt sehol sem látni báli ruhában, így ha egyszer megtörténik csak megtapsolom az illetőt aki rávette. Ő az igazi kis törékeny, apró lány akire vigyázni kell.
Belső:Hol is kezdjem.. Kiskorában, ahogy mostis mindig visszahúzódó, szerény, nem magabiztos kislány volt. Mindenben kikérte a bátyja véleményét, aki akkor nem adott neki válszokat. Soha. Mindig úgy érezte, hogy ő a különc, amíg az apja meg nem halt ~rejtélyes körülmények között~. Akkor tövestül megváltozott a véleménye az életével egyetemben is. A bátyja mindig a nyomába járt utána. Igazi kiskutyus lett belőle. Elkényeztette, amit tudott megadott neki, csakhogy ne sírjon az életük miatt. Mindig vele volt, így embercentrikus lett. Megtanult gondoskodni, tehát főzni, mosni, takarítani stb.. Szívesen segít mindenkinek, főleg a férfiaknak. Nem igazán húzódik a férfiakhoz, hiszen ott van neki a testvére, ő rá felnéz. Magának való. Nem tud másra úgy nézni, mint egy legjobb barátra. Ő már rájött hogy nem az a legjobb barát, aki néha ott van, kibeszélsz vele mindenkit és akkor úgy ő csak van. Nem. Ő már tudja, mi az az élet, és megbecsüli. Komoly ő is, mint a testvére. Mindig is együtt mentek mindenhová, de mostmár kezd elege lenni abból, hogy elüldözi mellőle az embereket. Az előző fiú, akit eléggé megszeretett Ryan majdnem megölt, mert megcsókolta, és hozzáért a derekához. Egy részben megérti az aggódását, de igazán vágyik már a szabadságra, és egy szerelmes érintésre. Mindig is az volt az álma, hogy elmehessen egy kicsit kikapcsolódni, de ezt nem tudja emberek nélkül elképzelni. Komoly tervei nincsenek a jövőre nézve. Mindig a jelennek él, majd ha valami problémája akad aznap akkor, akkor fogja megoldani, tehát nem gondolkozik előre, és nem gondolja ki, hogy mi lehet majd tettének a következmnye. Rendkívül hasonlít stílusban is a bátyához, de ő viszont szívesen nyit mások felé, és nem zárkózik el a külvilágtól. Szeretne barátkozni, de egy ilyen bátyus mellett ez lehetetlenség. Imádja az állatokat, de mivel nem igazán szeretik őt, így képtelenség ilyen helyre vinni. Szereti a naplementét, és ezeket a sétákat is. Nem szereti azokat az embereket, akik rátapadnak a másikra.
Képek: