Új bejegyzés Frissítés

2014.02.28. 21:09 Sissy

Ryan Egyik kezemet lejebb csusszantottam rajta, s megemelve fenekét, ütemesen nyomtam magamat oda testéhez.-Ohh cica...-kezdtem el benne egyre mélyebbre hatolni, s folytatva támaszkodtam meg feje mellett. Lajoltam, s homlokomat övének támasztva hagytam, had nyőgje ki magát kedvére.. Had hallajja azt a gyönyörűséges hangját, amikiszakadt torkából.   Andree Mivel lefelé igyekeztem, mert korepetáláson voltam az egyik diákomnál, így sietősen mentem lefelé a lépcsőn.-Jó estét hölgyem, mi jártban erre?-néztem le a jóval fiatalabb diákra. Kb olyan 10 év lehetett köztünk.. Az úgy fini... De csinos volt.. Ohh Hogy egye a fene.. Beleremegtem volna a látszatba. Kifejezetten szép volt... Főleg az alakja meg az arca... -Nem biztonságos ilyenkor kint lenni..-tettem kezemet barátságosan vállára, miközben finoman másik, véres kezemet a zsebembe dugtam. Valahogy leírt rólam, hogy tanár vagyok.. Lazán öltöztem pedig. 2014.02.26 19:05 Ruby „ Luka A csók bár enyhítette az első aktus kellemetlen érzéseit halkan így is felnyögött. A kellemetlen érzés lassanmúlni kezdett és ahogy Ryan mozogni kezdett benne halk és apró sóhajok hagyták el az ajkait. Arra, hogy a fiú csak a bimbóival kezdett játszadozni csak hangosabb lett valamivel. Sose képzelte ennél tökéletesebbre az első alkalmát...azzal akit szeretsz és aki szeret. Csipőjét megemelte, hogy Ry még mélyebbre tudjon hatolni benne

2014.02.28. 20:58 Loveless

Shin: -Hmm nem tudom.. nincs semmi konkrét tervem...-bámulok a smemibe miközben megyünk... Nem látszott de még mindig fájt, mégha megis gyógyult.. mert valójában nem ezzel a kis sebbel volt bajom.. hanem hogy a tulajdon bátyám képes volt lelőni.... Tristen: De.. tudom, hogy mindenki csak bedepizne akit én kezelek.. ilyen hatással vagyok a legtöbb emberre... talán a gondolkodásom miatt...A lány kérdésén egy apró láthatatlan mosoly jelenik meg szám sarkában.-Nem szeretm ha fáj...csak azt, hogy még érzem...-sóhajtok...tulajdon képpennem teljesen voltam biztos benne.. lehet tényleg a fájdalom miatt tettem, mert élveztem...-Igen...tudok, nem azért gyakorlok állandóan, hogy megtudjak idézni pár lelket. Segítségükkel bármit megtudok tenni, tudom őket befolyáolni.. Ha akarnám egy csettintésembe kerülne az is, hogy öngyilkos legyél.-nézek teljesen komolyna, hizs ez így igaz.

2014.02.28. 20:38 MizukiAyame

Yoru Felállok a fotelból, majd mászkálni kezdek a folyosókon. Mikor nincs körülöttem senki, dúdolgatni kezdek, miközben a farzsebeimbe csúsztatom a kezeim, és szórakozottan sétálok felalá. Tele van a hasam, vidám vagyok, nincs semmi problémám. Hahaaa. :3

2014.02.28. 20:36 Kayla

Ayame Felnevettem Tristen válaszán. - Már miért tennéd őket depissé? Ugyan! - legyintettem. Lehet, hogy csak kevés önbizalma van a dologhoz, vagy talán ő maga is depressziós? Nem tudom, nem úgy tűnik, de egyelőre hülyén venné ki magát ha megkérdezném. A szemeim kikerekednek, mikor megemlíti hogy neki megnyugtató érzés, ha megég.  - N..Mi..csoda? - megköszörültem a torkom mert egy olyan témát fogok megpedzegetni, ami még nekem is kínos. Remélem nem pirulok bele a kérdésbe, de egyszerűen muszáj!! feltennem.  - Te.. öhm.. szereted, ha fáj? - nézek rá kétkedő arccal, majd megjelennek a kis nyuszi szellemek, amire megenyhülök. - Aranyosak. Valami hasznosat is tudsz csinálni? - vigyorgok rá.

2014.02.28. 20:32 Lili

Lexy Mikor biccentett nagyon boldog letttem.  - Rendben! Hova szeretnél menni? - kérdem egy vigyorral a szám szélén, de láttam rajta, hogy most nagyon komoly, így én is egy komoly képet vágtam.

2014.02.28. 20:28 Loveless

Shin: Hátrafordulok unott arckifejezéssel..-de.. végülis nincs semmi dolgom...-vonok vállat majd visszafordulok és boccente fejemmel, hogy jöjjön és elindulok.

2014.02.28. 20:26 Loveless

Tristen: Csak hallgattam Ayamet és azon gondolkodtam, hogy tud valaki még többet beszélni mint Kisa... bár nem zavart.. talán már kezdek hozzászokni...-Nem lennék jó pszihológus, mindenkit csak depissé tennék.-vontam vállat unottan. Sajnos még üvegházban is megéget minket....De nem bánom.. valahogy megnyugtató érzés..- mondom, miközben hátrapillantok egy ablakra...Épp a suli árnyékos oldalán voltunk így ide nem sütött be a nap...Pozitívum.. attól függ hogy vesszük a dolgokat..-Igen. Az erőnk talán annak vehető.-mondom miközben csettintek egyet és apró nyuszi lelkek kezdenek "táncolni" és ugrálni körülöttem a levegőben.

2014.02.28. 20:26 Lili

Megköszöni, és elindul az ajtó felé. Resteltem volna, ha szó nélkül hagyom, hogy elmenni. - Am, szívesen. Figyu, nincs kedved elmenni valahova? - kérdem, és csak mosolygok, hogy beleegyezzen.

2014.02.28. 20:18 Kayla

Ayame Szóval akkor egy morával van dolgom. Bólintottam, hogy megértettem, amit mondott.  - Egy TV show-ban biztosan sok hasznát vennéd ennek. Vagy ha mondjuk pszihológus lennél! - dobáltam meg jobbnál-jobb munkalehetőségekkel, amik valószínűleg nem izgatják őt, de végülis én sem gondoltam komolyan. A következő mondandójára már megsajnáltam és felsóhajtottam.  - Igen, én nem tudok mit csinálnék nélküle. Valószínűleg meghalnék D-vitamin hiányban - viccelődtem újra. Mai napon úgy fest még nem lőttem el elég poént, szegényt meg most folyamatosan fárasztom. - Na de biztosan kell valami megoldásnak lennie. Például mi van, ha egy üvegházon belül vagy? Az már hasonló érzés. Vagy esetleg tetőtől talpig ruhában? Mondjuk akkor meg nem éri a bőrödet a napfény.. bár az neked úgysem olyan kellemes érzés...  - próbáltam segíteni, de a legközelebbi ötletem egy szimulátor volt, és azt már inkább nem magyaráztam el. Végül felsóhajtottam. - Biztosan van valami pozitívuma a fajodnak, ami ellensúlyozza ezt.

2014.02.28. 20:06 Daniella

Yuki: Csak kézen fogva sétálgattunk az erdőben mikor imét csak a közepére találtunk majd ekkor hirtelen Will elengedi a kezem majd felugrik egy fára és azt mondja, hogy kapjam el ezen elnevetem magam majd sunyin nézek rá: -Mit kapok ha elkaplak?-kérdeztem rá.Majd tovább egy helyben állva kezdtem el az illatát kiszagolni.Mikor megtaláltam a nyomot (pontosabban illatot) kiszámítottam, hogy merre fog menni de még nem indultam el.

2014.02.28. 20:05 Loveless

Tristen: Kérdésére csak biccentek fejemmel.-Igen ezt eltaláltad, mora vagyok, ráadásul lélek elemmel, talán ezért is vagyok érzékenyebb mások lelki állapotára és értem meg őket a legapróbb kis rezdüléseikből.-mondom. Éreztem Ayame illatán, hogy ő ember, szóval alkimista, hisz ez az egyetlen logikus magyarázat arra, hogy itt van az akadémián. Épp ezért nem éreztem szükségét megkérdezni róla. -Szeretem a természetet és a napfényt.-válaszolom monoton, nemes egyszerűséggel. -Tudod nem mindenki olyan szernecsés, hogy gond nélkül napozhart és.. én így fizettem meg egy csöppnyiért is. érintem meg a heget óvatosan két ujjammal.

2014.02.28. 20:00 Haru-chan

Will Egyszer csak újra beérünk az erdő közepébe, így nagyrészt csak fákat látunk..de ekkor eszembe jut valami. Gyorsan elengedem a lány kezét majd egy nagyobb ugrással már fent is vagyok az egyik fa ágán. -Kapj el.-nyújtom ki a lányra nyelvemet, majd átszökellek a másik fára onnan pedig az egyik magasabban lévő ágra, majd újra egy másik fára és így tovább. Büszke vagyok magamra hogy legalább ennyit ki tudtam találni..

2014.02.28. 17:17 Kayla

Ayame Meglepődöm a neve hallatára, angol-szász eredetűnek hangzik és a jelentése... Milyen szomorú! Vajon tényleg ez a családneve vagy csak egy depisebb napon úgy döntött ezt veszi fel? Ilyen mélyen már nem merek belekontárkodni a magánéletébe, esetleg majd később. A bemutatkozása viszont nagyon meglepett. Túl finomkodó, túl előzékeny volt az átlaghoz képest, amire a szemeim kikerekedtek. Nem tapasztalni ilyet gyakran, de azért tetszik. Aranyos. - Áh, akkor te gondolom... mora vagy vagy valami ilyesmi, ugye? - teszem fel a kérdés megint szenvtelenül, de széles mosollyal az arcomon. Sosem féltem ezektől a lényektől, hiszen egyik sem lehet olyan bátor, hogy bántani merjen engem. Meg ha mégis, elég erős vagyok. Senkitől sem félek.  - De..miért alszol te kint a szabadban? - kérdezem meg érdeklődve. //Átváltottam E/1-be gondoltam kipróbálom, remélem nem baj :D //

2014.02.27. 23:09 Daniella

YUKI: -Így lesz. -mosolyogtam rá aztán mikor megcsókolt kicsit elpirultam majd lágyan visszacsókolta.Ezután kézenfogva mentünk valamerre...Én tényleg bízom benne és nagyon szeretem.

2014.02.27. 22:00 Haru-chan

Will -Így legyen.-biccentek egy aprót fejemmel, majd lágyan megcsókolom Yuki-t, és később elengedem őt majd csak tovább indulok, de arról halvány lila őzöm sincs hogy merre..csak megyek..közben a lány kezét, nem vagyok hajladnó elengedni. Szóval ő tényleg bízik bennem..hát..csak reménykedni tudok..

2014.02.27. 19:21 Loveless

Tristen: Miután megszólítottam láttam, hogy azonnal jobb kedve lett. Szóval csak utál egyedül lenni.. velem ellentétben aki ennek élek, de mostmár mindegy.-Tristen Loveless vagyok.-mutatkozombe illedelmesen egy kissebb elegáns meghajlás kíséretében mint mindig. Jobb kezem szívemhez emelve míg a balt hátam mögé teszem, kéz fejeim nyújtva.-Átszűrődött egy kis napfény a nagy fa ágai közt ahol aludtam.-mondom szokásos monoton  és minden ugyanolyan mint mindig arcom továbbra sem rezzen, annak ellenére, hogy nem feltétlenül érzem túl udvariasnak a kérdést ilyen nyíltan.

2014.02.27. 14:50 Kayla

Ayame Még egy utolsó halk sóhajt elengedett, miután valaki a szemben lévő falra való tökéletes kilátást takarta el szemei elől. Vége! Egy kis társaság! Bár nem ismeri, de ez Ayamenak mikor okozott gondot. Ragyogó mosollyal emeli az arcát az idegen felé és rájön, hogy valamikor látta már ezt az arcot és ezeket a szemeket. Olyan ismerős volt neki, de ez nem egy különleges dolog, ha két ember egy iskolába jár. - Ami azt illeti, mindenképp lenne! - vigyorog rá majd a kezét nyújtja - Ayame Kimochi! Ki vagy megmentőm? Ekkor veszi észre a fiú arcán a frissnek tűnő sérülést. - Hogy sikerült? - teszi fel fesztelenül a kérdést.

2014.02.26. 21:23 Daniella

Yuki: -Nem fogok.-mondtam ugyan is teljesen biztos voltam benne, hogy a fiú semmilyen körülmények között nem bántana.Bár tény, hogya vámpíro ka vérért ölni tudnak..De William szerintem más....biztons benne is ott lappang a vadállat de bennem is.Én is próbálom minél inkább kontrolálni magamat, hogy ne okozzak csalódást másoknak.Az a baj, hogy igazából hatalmas az akarat erőm de ha a vér ivásról van szó akkor ez már más olyankor a vámpír veszi át felettem az irányítást és csak is a vért látom mindenhol,mindenben és mindenkiben.

2014.02.26. 21:19 Haru-chan

WILLIAM: -Csak nehogy csalodnod kelljen.-sohajtok fel majd megpuszilom a lany buksijat. Nem..nem fogok artani neki..akermennyire is fog majd hajtani a ver iranti vagy oerte meg ezt is kepes vagyok lekuzdeni.. De o nem tudja hogy milyen vagyok mikor elvesztem a fejem..nem csupan csak nagyobb lesz a ver iranti szenvedelyem..egy igazi vadalatta valok olyankor. Nem tudok masra gondolni akkor, csak is a verre..es ekkor azokat az embereket is nehez felismernem akik kozel allnak hozzam..ezert jelentek nagy veszelyt olyankor mindenkire...

2014.02.26. 21:03 Loveless

Tristen: Épp a szokott helyemen bámultam ki az ablakon, mikormeghallom, hogy nem sokkal arrébb egy lány aki a padon űl elkezd magában bezsélni.. nyilván nem vett észre és ezért teszi.. nyugodt léptekkel kihúzott háttal mszokásos méltoságteljes járásomon megyek oda alé..-Van valami amiben esetleg tudok segíteni?-kérdezem monoton egyhangúan szokásos arcommal amin még mindig ott volt egy kis heg a múltkori "napozás" óta mikor egy pontban szétégett a bőröm.

[1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [Korábbi]