[1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [Korábbi]
| Andree// halkan felnevettem.-szép kis élet..-halkan felsohajtottam amikor beszélnem kellett erről. - Igazából egész szép családdal indultam melegként aztán amikor megesett az első aktusom elverte rajtam az élet a botját. A szüleim kiakadtak. A sráccal egyre többet feküdtem össze. Aztán az egyik este elkapott és a veremet vette. Kicsi voltam. 14 körül. Amikor viszont ez az egész hogy lefekudtem vele kiderült ellenem fordult a család. Aztán úgy kiborultam hogy megöltem őket. -Vontam semlegesen vállat miközben megáltam az erdő szélén, kezeimet zsebre vágtam.-azóta nem éreztem olyan jól magamat mint aznap este... Hallottam a halálhörgéseiket. Meg az anyám vérbefagyott sikolyát. Istenem de jó volt...-ijesztő mosoly jelent meg arcomon:-hallottad már ahogy a rokonod könyörög hogy ne old meg? Először a húgom, aztán az anyám.. És az apám..-elegedett mosoly futott végig arcomon. |
Will
Hallva hogy mik lehetnek az eredményei annak, hogy ha a kezembe veszem a fegyvert, egy kicsit megszeppenek de végül mégis a kezembe kapom a kaszát. Nem történik semmi..talán Yuki tévedett? Erre pár másodperccel később, erős fájdalom hasít jobb karomba, majd a kasza amit a kezemben tartok nyomban visszaváltozik átmeneti alakjába.
-Pedig már kezdtem reménykedni.-eresztek el egy halk sóhajt majd visszaadom a lánynak fegyverét.
|
Shin:
Ahogy mentünk szemem sarkából láttam Lexyn, hogy valamiért boldog... én az ilyen dolgokat mint csak úgy örülni valaminek sosem értettem így nem is törődtem vele...
-Értem.. szóval lehetetlen de te láttál... mondtam teljesen monton egy síkú hangon.
-igazából... nem tudom... csak érdekelt... vontam vállat.
|
Yuki:
Mikor a fiú nyel egy akkorát, hogy ide hallom halkan elnevetem magam:
-Nyugalom amíg nem akarsz bántani én se foglak téged.-nyugtattam meg a fiút majd mikor megkérdezi, hogy megnézhetem kicsit elgondolkodom majd sóhajtok egyet:
-Persze.De ez egy olyan fegyver akinek lelke van nem véletlenül hívják Artemisznek.Nem mindenki kezében marad meg.-mondtam miközben a fiú felé nyújtottam a fegyvert
-Sőt igazából első érintkezésre meg is rázhat vagy rögtön összecsukódhat.-ismertettem vele a lehetséges végkifejleteket.
|
| YORU. Elvigyorodom mikor az ajkaimhoz er. -Hmmm...Meseljek magamrol? -kisse banatosan elmosolyodom. -Nincs tul izgalmas eloeletem....-nezek fel a fiura. -Volt csaladom meg minden...Bar nem a legjobb...Apam folyton utlegelt barmit csinaltam. Anyam alkoholista volt, nem torodott velem. Egyik este a sarkamra alltam apammal szemben. Nagyon megvert erte termeszetesen... meg aznap elszoktem otthonrol. A kihalt utcakon setalgattam. Akkor kapott el egy vampir. A veremre figyelt fel. Tobb sebbol is vereztem ugyebar... Szerencsere a vampir egy pinceben hagyott, igy nem egetett szet egybol a Nap. Magamtol kellett mindent kitapasztalnom. Eloszor nem hittem el mi is vagyok. De aztan egyre jobban szomjaztam a verre..... Elvezni kezdtem azt amit kaptam. A Sotetseg Ajandekat. -a szemeimben furcsa lang gyul, amitol szinte vilagitanak a szemeim. -Nos ez lennek en. -nezek fel a fiura. -Te jossz. |
Yuki:
Mikor a fiú nyel egy akkorát, hogy ide hallom halkan elnevetem magam:
-Nyugalom amíg nem akarsz bántani én se foglak téged.-nyugtattam meg a fiút majd mikor megkérdezi, hogy megnézhetem kicsit elgondolkodom majd sóhajtok egyet:
-Persze.De ez egy olyan fegyver akinek lelke van nem véletlenül hívják Artemisznek.Nem mindenki kezében marad meg.-mondtam miközben a fiú felé nyújtottam a fegyvert
-Sőt igazából első érintkezésre meg is rázhat vagy rögtön összecsukódhat.-ismertettem vele a lehetséges végkifejleteket.
|
Will
Mikor a kicsi botból hirtelen egy óriási kasza keletkezik, csak nyelek egyet.
-Jó..most már értem.-bólintok egy aprót, majd rendesen szemügyre veszem a fegyvert..na egy ilyennel már azért jobban el tudom képzelni, hogy valaki képes legyen kiállni egy egész sereg ellen.
Régebben én is akartam egy fegyvert, de mikor elkezdtem kiképezni magamat mágia terén, rájöttem hogy a víz és jég elemmel elég sokra lehet menni, és a fegyver így már szükségtelenné is vált.
-Megnézhetem?-biccentek fejemmel a lány kezében lévő kasza felé.
|
Andree:
Andree..-fogtam vele kezet, majd ajkain végigsimítottam egyik ujjammal.-mohó vagy..-léptem ki az ajtón.-biztos jó ötlet kijönnöd?-kérdeztem vissza, majd pár pillanatra megálltam. Megvártam amíg beér.-Mesélj magadról..-kicsit elgondolkoztam. Úgy nézett ki, mint Shad.
|
Tristen:
Mikor kimentünka folosóra Kisa lábujhegyre állt és megpuszilta az arcom.. nem hatott rám különösebben sehogy a puszi...az ilyen apróságok mindig is hidegen hagytak.
-Szívesen. mondtam rezzenéstelen arccal.
-És? Most mit szeretnél csinálni?
|
| YORU. -voros a hajad...-lepek utana es megemelem egy tincsét. -Akkor...kisse lassabb vagyok, igy serulten, de talan lepest tudok veled tartani. -melyet szippantok a levegobol. -Az etetoben megint sokan vannak...-mondom mikozben megnyalom az also ajkam. Megrazom a fejem. -Áhh! Nem rég ettem! Még is szomjazom...-sóhajtok, majd zsebre teszem az egyik kezem. -Ja, egyebkent Yoru. -mondom mosolyogva mikozben szabad kezemet nyujtom neki. |
Lexy
Elindultunk. Örültem azért, hiszen nem egyedül kell mászkálnom. Fütyültem egyet, hogy Jiro is jöjjön.
- Ha minden igaz, lehetetlen. Bár én már láttam ilyet. - mondtam büszkén.
- Hogy hogy az akadémiára jársz? - kérdeztem tőle, a kezét megakartam fogni, de nem tudtam, mivel zsebre ragta.
|
Lexy
Elindultunk. Örültem azért, hiszen nem egyedül kell mászkálnom. Fütyültem egyet, hogy Jiro is jöjjön.
- Ha minden igaz, lehetetlen. Bár én már láttam ilyet. - mondtam büszkén.
- Hogy hogy az akadémiára jársz? - kérdeztem tőle, a kezét megakartam fogni, de nem tudtam, mivel zsebre ragta.
|
Yuki:
Mikor látom, hogy a fiú nem tudja miről beszélek csak halványan elmosolyodom.Aztán mikor lenéz a kezemhez amivel a fegyverem fogom és még értetlenebb lesz a tekintete még jobban elmosolyodom.:
-Igen Artemiszt.-mondtam majd felvettem egy olyan "na ezt figyeld" tekintetett és kirántottam a kis botot a tartóból majd magam felé emelve sólaltam meg:
-Artemisz.-hívtam majd a kis bot legalább 50-szeresér nőtt és egy kasza szerű alakot vett fel.Majd ezután magam mellé rántottam:
-Ezennel bemutatom neked Artemiszt.
|
Kisa
Felvont szemöldökkel reagáltam le a válaszát, de többet nem mondtam, majd egy aprót sóhajtva léptem ki a kitárt ajtón. - Micsoda úriember. - mormogtam, s újra Tristen felé fordultam. - Tényleg köszönöm, már sokkal jobban érzem magam, hogy nem szúr az a micsoda. Inkább te érdemelsz érte puszit. - vigyorodtam el, és csücsörítve lábujjhegyre álltam. Az ajkaim könnyedén az arcához érintettem, majd újra kecsesen a talpaimra huppantam. Eleinte jó ugyan, és magas embernek is jó lenni, viszont az ölelgetés és a puszi nem lehet túl mindennapi és egyszerű élmény.
|
Will
-Artemiszt?-döntöm enyhén oldalra fejem majd a lány combja felé pillantottam-Egy fém bot?-elgondolkozok azon hogy, hogyan lehet egy egyszerű kis bottal szembeszállni, akár egy egész sereg ellen..öhm, sehogy?
Arcomon látszódik hogy egy kicsit furcsálom a dolgot.
|
Shin:
Miután leengedett rá néztem.
-Hmm... igazából... nem láttam még soha srákány virágot.. állítólag lehetetlen ... mondtam miközben azon gndolkodtam vajon mit szól hozzá...
-Oké menjünk... dugtam ismét zsebre kezeimet majd elindultam....
|
Andree
Miután kcisúszot a karjaimból, finoman kéz nélkül, csak lépésekkel kezdtem el tolni az üres fal felé. Mikor teljesen odasimult feje mellé vágtam kezemet.-Igen? -vigyorogtam kaján mosollyal, majd csak elfordulva indultam meg-hogy jött a vöri?-néztem le rá.
|
| YORU. -Heejj, Vöri! Tegyel le, nem haldoklom! -nevetek fel majd kicsusszanok a karjai kozul, egyenesen ele. Nagyon kozel allok hozza,es felnezek ra vorosen izzo szemeimmel. -Megneznem inkabb, hogy egy ilyen srac,mint te... hogyan vadaszik...-mondom egy csabos mosollyal az arcomon. -Egyebkent nem tudnal hozni semmit... pontosabban senkit, mivel a halott ember vere mereg szamunkra, egy elovel pedig nem jutnal be ide...Nem engedik hogy behozzunk barkit is,.... |
Lexy
Leengettem az indák fogságából. Teljesen kipirultam, de valahol féltem is.
- És mit szeretnél látni? - kérdeztem tőle hajamat birizgálva, majd egy nagy lépést közelebb léptem hozzá.
- Sok mindent tudok! - jelentettem ki egy huncut mosollyal. - Azért közben haladhatnánk is, hiszen messze van még az akadémia!
|
Tristen:
Kisa kérdésén csak halványan mosolyogtam egyet.
-Nem tudom miről beszélsz.. én csak felajánlottam valamit a matrica helyett. tártam szét kezemimet, majd kinyitottam az ajtót a lány elött.
-Kis asszony erre tesék kifáradni... mondtam enyhén gúnyosan miközben szabad kezemet mellkasomhoz emeltem kecses mozzdulattal és enyhén meghajoltam.
|
[1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
