[1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [Korábbi]
YORU. Mikor megcsokol kikerekednek a szememim. Zavaromban dadogni kezdek.- Ehm...Es...E-en vagyok gyors? -kerdezem nevetve. Kisse zavar hogy alig nehany oraja talalkoztunk mar meg is csokolt...Na meg emelle meg tarsul a kifejezetten nocsabasz viselkedes es kulso.... -Egyebkent...Nem aggodnek ennyire, ha nem miattam serultel volna meg...-mondom mikozben felhuzom az orrom. -Ver kell....Nem? |
Luka
Kicsit kipirulva, kicsit elhűlve bámult a fiúra... megbabonázni ezek szerint a személyével tette, mert a jó istenre fel mer esküdni, hogy nem használta fel a mágiáját.
- Ki fejtenéd bővebben kérlek?
Kacérkodva tette fel a kérdést, mosolyogva, közben kezeivel az asztalra támaszkodott, így jobban szemügyre vehette Ryan-t
|
Ryan// beleszippantottam a remek levegőbe. Mosolyogva asitottam fel és fordultam felé.-roszabbra számítottam. -mosolyogtam rá kedvesen. Lassqn odaleptem hozzá és levettem az asztalról.-tudod luka.. Megbabonáztál..-neztem mélyen szemeibe. |
Luka
Elmosolyodva figyeli ahogy Ryan kinyítja az ablakot, be eresztve a szobába a friss, csípős téli levegőt.
- Teljes mértékben megnyugodtam..
Sóhajtotta, majd mikor megérezte bőrén a csípős, téli levegőt, kirázta a hideg és jó mélyen magába szívta... már hiányzott neki a levegő, valahogy mindig felfrissíti
- Na és... milyen érzés volt..
Tette fel a kérdést, kicsit félősebben... végülis ez egy buta kérdés.. a válasz valószínűleg jó vagy ami rosszabb.. "fantasztikus, extázisba ejtő"
|
Ryan//ennek örülök.. Rendben..-mosolyogtam rá. Igazából ennyivel is enyhultem. Örültem, hogy nem aggódik annyira értem.-bizhatsz bennem szívem..-arcára tettem tenyeremet, és megpusziltam homlokát.-na? Megnyugodtál?-mivel kicsit fülledt volt a levegő, így odaleptem az ablakhoz és kinyitottam. |
Luka
Elakadt lélegzettel figyelte, szinte itta minden szavát a fiúnak. Mikor az közelebb hajolva megcsókolta őt, valami melegség járta át a testét, de ideje még arra se volt, hogy rendesen felfogja. Túl rövid volt.. Elmosolyodik és megadva magát bólint
- Rendben. De azért ne várd el tőlem, hogy ne aggódjak..
Gúnyosan elvigyorodik és és mellkasa előtt összefonja a karjait
- Majd nem mutatom ki, az aggodalmamat
Szúros szemekkel néz Ryan szemeibe, persze a mosoly az arcán mind végig ott van
|
Andree//amikor lehúzta a felsomet halkan felnevettem.-nem gondolod hogy ez egy kicsit gyors?-viccelodtem, miközben felé fordultam.-bekenem tejfollel...-rohogtem humorosan, majd csak megsimogattam buksijat- nekem az is elég, hogy nem neked esett bajod...-mosolyogtam rá, kezemet pedig arcára ttettem.
//ANDREE//nyugi.. Nem lesz semmi bajom.-simogattam arcát miközben közelebb hajoltam.-ne aggódj ennyire értem..-finoman, lagyan, szenvedélyesen csokoltam meg a lányt.-jó? |
Luka
Szomorúan felnevetett és megrázta a fejét
- Ugye nem gondolod, hogy ez többször elő fog fordulni?
Néztem a nyakára, illetve az általam okozott két kis pont szerű sebbre, aminek a tetejét már az alvadt vér darabkák fedték
- Nem szeretném, hogy tudod... függő legyél vagy ilyesmi.. ez nem helyes.
Lesütötte a szemeit és átkarolta Ryan nyakát, kezét pedig a sebre tette
- Köszönöm, hogy segítettél. Legközlebb jobban oda figyelek az evésre.
|
YORU. -Andree! -kialtok fel majd moge rohanok. Elhuzom a polojat a sebrol. -A francba...-sziszegem. -Andree, mit csinaljak vele? En meg nem kezeltem ilyen sebet...Nem egetett meg meg a Nap....-mondom mikozben elhuzom a szam es raharapok az ujjamra. |
Ryan// Luka.. Hová pirulsz?-halkan felnevettem rajta, miközben vegigsimitottam hátán. Látod.. Nem kell mi én áron másból innod.. Itt vagyok neked én..-vigyorogtam, majd a vigyor lágy s kedves mosollya vált. Megkedveltem a rózsaszín kiscsajt.
//ANDREE//Na basszameg.. Rájött a titkomra!-nevettem fel.-így gyorsabbak vagyunk..sokkal..-par perc múlva már ott is voltunk a kolesznál. Az utolsó pillanatban megegetett a nap sugara.-a rohadt édes!-nyogtem fel, s gyorsan berohanva tettem ot le, majd erősen vallamra tapasztottam kezemet. Eléggé fájt. Holyagos volt és elég ronda. |
Luka
Persze, hogy jó érzés volt... akit egyszer megharapnak, az követelni fogja a többit is... Ahelyett, hogy szólt volna bármit is csak rámosolygott és az ajkaival kezdett szemezgetni. Halkan felsóhajtva, vörös arccal fordította el a fejét, majd az összesimuló testrészüket kezdte figyelni.
|
YORU. -Mondd csak Andree....Miert cipelsz egyfolytaban? -kerdezem mikozben rohogve nezek fel ra. -Titokban letapizol, vagy mi? Csak mert akkor nagyon jol csinalod mert nem tunik fel...-mondom meg mindig nevetve. -Egyebkent most mi lesz veled? Odaadtad a kabatod is meg minden....-huzom el a szam. |
Ryan//semmi probléma..... -Simogattam arcát.-kifejezetten jó érzés volt.:-lagyan ajkaira nyomtam egy puszit, és csipomre húztam a lánykát. -Jobban vagy ugye?-turtam ki szemebol egy tincset. |
Luka
Mivel nem akarta vér veszteségig csapolni Ryan-t, hamar abba hagyta és miután kihúzta a fogait, még a kicsörgedező vért nyelvével lenyalta. Eltávolodott a fiútól és az ágyat bámulva, szomorúan törölte le alsó ajkáról a vér maradékát
- Köszönöm...
Bökte ki halkan, látszódott rajta, hogy iszonyatosan szégyenli magát...
|
Ryan
Halkan felnyőgtem, és a szakrál részét simogattam.-jó kislány..-egyszeráűen nagyon jó érzés volt, ahogy belémmélyeszti a fogait... Valami csodálatos volt.. Nem tudom miért, de valahogy akaratlanul is felnyőgtem, bár lehetett hallani, hogy érvezettel. Lehet, hogy egy kicsit mazohista lettem volna.
|
Lexy
Hát elérkeztünk az iskolához.
- Igen, jó sokan vagyunk, ezért is. Amm... Most hova mész? - kérdem egy kicsit félve, nehogy haragudjon a kérdésemre, vagy ilyesmi.
|
Luka
Ryan-nek igaza volt, nem ért volna le időben az etetőbe, út közbe az éhsége teljesen felemésztette volna, veszélyeztetve más életét és az itt létét. Hatalmasakat sóhajtva fonta körbe kezeivel a fiú nyakát közelebb férkőzbe hozzá. Ajkaival megcsókolta azt a pontot ahová a fogait hamarosan mélyeszteni fogja, majd óvatosan felszakította szemfogaival Ryan selymes bőrét, és lassan, finoman, a lehető legfájdalom mentesebben próbált inni belőle.
|
Shin:
Lexy reakciója tetszett... vicces volt, hogy ennyire csalódott.
-Nem.. engem nem tud lázbahozni sok minden... vontam vállat mikoris odaértünk az akadémia kapui elé.
-Szóval ez az.. jó nagy birtokon van... lesz mit földeríteni... mormogtam az orrom alatt miközben a még mindig elég távol lévő épületet figyeltem.....
|
Ryan
Luka!! Ide figyelj! Innen józanul nem fogsz leérni! Mielőtt valakit megölnél.. Igyál..-suttogtam fülébe, és erősen magamhoz húztam. Nem engedtem el. felvoltma készülve rá.. Már én akartam. A szívemre vettem volna ha valakit elkap útközben.. Inkább engem.
|
Luka
Ryan lépésein meghökkent, de a kép kezdett elhomályosulni előtte, és lassan át vette a vérszomj az uralmat felette. Összehúzta magát az asztalon és hatalmas akarat erőt véve magán ellökte magától Ryan-t
- Nem..
Nyögte ki, és lábait felhúzva az asztalra maga elé, térdeire hajtotta fejét
- Csak... nyisd ki az ajtót.. kérlek..
Motyogta, halkan, szemeit pedig erősen szorította le, koncentrálva a józanságára
|
[1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [Korábbi]
|